Ismét eltelt egy év, és a 21-esek közé léptem. Tegnap itt voltak barátnéim, volt torta meg minden...jó volt. Örülök, hogy eltelt egy év...mert tavaly pont ilyenkorderült ki h. lehet újra vissza jött az a fránya dög. Így most örülök, hogy magam mögött hagyhatom az elmúlt egy évet, mert nem sok örömet hozott. Inkább semenyit, mint valamenyit.

Szerdán megyek BP.-re a második műtétre, ami nem is annyira izgat, csak az utána következő dolgok. Már frászba vagyok tőlle, hogy hogy amikor felülni tök nehéz és a köhögés is borzaz...akkor mi lesz majd ha közbe még kemot is kapok...Félek tőlle, és nem akarok új parókát, sem kopaszon látni magam a tükörbe. De amit legjobban nem akarok az a hányás.  Ami már lehet pszichés is nállam, de még nem sikerült eddig ezt a dolgot megoldanom magamban. Nem tudom mit is mondhatnék:SS....Hát próbálok ezekre a dolgokra nem gondolni és kiélvezni a hányás mentes napok minden percét. Meg a sulinak is, mert már nem hinném h. ebben a félévben be tudnék menni hétfő és kedd kivetélével. Mert kb. 1 hónap és itt a vizsgaidőszak.