Jelentem túl vagyok a második kezelésen. Mit ne mondjak a kánikula engem is nem kicsit megviselt, főlleg így, de már itthon vagyok, és lassan kezdem össze szedni magam. Ráadásul azt sem igazán értem hogy ha nekem nem lehet a lovam a kertbe, akkor a kórház mellett mért lehet állatkert?!:..Mondhatom nagyon kellemes volt szagolni az állat simogató kecskéit:S:S..Ilyenkor amugy is minden büdős, nem hogy a kecske trágya?!...Na mind1...erre szoktam mondani h, az észt nem itt osztják:))..DE a lényeg, hogy most itthon vagyok és még koncentrálnom kell a tanuláshoz.
Nyaralás....Ugyan mikor jutok én el oda:S...Még terepgyakra se valószinű, hogy megyek...de legalább ha jól leszek megyek majd pacizni
