Sikeresen be mutatkoztam kedd este. Hiszen ki más is terithette volna be a padlót mindenféle szép dolgokkal mint én. Szerencsére a nővér nem esett nekem amiért takaríthatott utánam. Holnap nem fognak nagy valószínüséggel kiengedni mert a trombocytám nagyon lecsökkent. A fehérvérsejtem se valami jó, bár az legalább lassan javulgat. A torkom is már csak az egyik oldalt fáj. Aminek örülök, csak már az se fájna:):)...
Ma az a doki volt az ügyeletes aki tavaly nyáron egy párszor itt marasztalt. Már mondta is h. milyen rég találkoztunk...hát igen:P...Bár semmi jót nem mondott (mármint a haza mennéssel kapcsolatban) mégis felvidított. Egész nap rajta nevetgéltem, h. így B. bácsi meg úgy...blabla:)...Meghát helyes doki bácsi szóval ezen is jót agonizáltam:) Ugyhogy elvoltam mint a befőtt...Aztán sajnos volt egy rosszabb időszak is du. mert meghallt valaki, aki a hétvégéna második volt. Ez rossz. Most h. majd megyek a vizsgálatokra kezdek feszlülté válni.
